Az utóbbi években a fogyasztók részéről egyre nagyobb és egyre több irányzatra merült fel igény, többek között érzékenység vagy diétának megfelelő és/vagy fenntartható, organikus élelmiszerekre. Azonban a kereslet, mely egyben trend, nem merült ki egyedül az élelmiszer szektorban. Bár az étrend-kiegészítőket az élelmiszerek kategóriájába sorolják, azonban formájuk, összetételük teljesen eltér a hagyományos élelmiszerektől. Továbbá céljuk nem a megfelelő, vegyes étrend elérése vagy annak kiváltása, helyettesítése, hanem bizonyos esetekben szükséges kiegészítése. 

A legtöbb vásárlóban, fogyasztóban felmerül kérdésként, hogy milyen összetevők felelhetnek meg erre a célra? 

A természetes hatóanyagokat tartalmazó étrend-kiegészítők iránti igény hazánkban még feltörekvőben van, míg külföldön javában dübörög a piac. Miért alakult ki a természetesség iránti kereslet? A válasz nagyon egyszerű: „Az vagy, amit megeszel.” Ez a szállóige röviden és tömören kifejezi, hogy miért fontos a jó minőségű élelmiszerek, jelen esetben összetevők fogyasztása.₁

De vajon pontosan mit fed a természetes hatóanyag fogalma? És milyen módon kapcsolódik a VitaForest termékeihez?

Új fogalom: bioaktív vegyület, mint természetes hatóanyag

A bioaktív vegyület az élelmiszerekben, vagyis állatokban vagy növényekben jelen lévő bármely olyan vegyület, amely hatással van a fogyasztó szervezetre. Táplálkozás szempontjából a bioaktív összetevők pozitív, egészségjavító hatást fejtenek ki. Forrásaik lehetnek a hagyományos élelmiszerek, például halak, gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, valamint gyógynövények, melléktermékek stb.. Bioaktív összetevők közé a különböző forrásból nyerhető fehérjék, aminosavak, peptidek, lipidek, omega-3 zsírsavak, speciális szénhidrátok, rostok, prebiotikumok, probiotikumok, fitokemikáliák és növényi kivonatok, ásványi anyagok, vitaminok, karotinoidok és antioxidánsok stb. tartoznak. Ezen összetevők nem csak étrend-kiegészítők formájában kerülnek a fogyasztókhoz, hanem funkcionális élelmiszerek, kozmetikai termékek összetevőjeként is._2,3

A természet, vagyis a növények ereje

Az emberiség ősidők óta használja a természet adottságait, főleg a növényeket táplálkozási célokra. Valójában a gyógynövények ősi használata tekinthető a természetes bioaktív molekulák használatának alapjának, amely a hagyományos gyógyászattól mint elsődleges egészségügyi ellátástól függően, főként a növényi kivonatok és bioaktív vegyületeik felhasználásával történt. A gyógyászati tulajdonságaik felfedezése után a növényvilág olyan vegyületek hasznos forrásává vált, amelyek fontos szerepet játszanak a betegségek megelőzésében és/vagy kezelésében, pozitívan hozzájárulva az egészséghez._2,3

A növények esetében a bioaktív összetevők nem csak vitaminokat, ásványi anyagokat vagy rostokat jelentenek, hanem olyan fitokémiai anyagokat is, melyek a növényi anyagcserében betöltött funkciójuktól függően kategorizálnak (elsődleges, másodlagos). Ma már több mint 4000 fitokémiai anyagot katalogizáltak, és körülbelül 150 fitokémiai anyagot tanulmányoztak részletesen. Ide sorolhatók többek között az aminosavak, klorofill, alkaloidok, terpének, flavonoidok, lignánok, szteroidok, szaponin, flavonoidok stb.. Ezen vegyületek összetétele, valamint mennyisége növényenként eltérő, illetve fajtától, termesztési körülményektől, feldolgozástól függően változó. Emellett a növényekben nem önállóan, hanem keverékek, komplexek formájában fordulnak elő. A gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, magvak, gombák, gyógy- és fűszernövények az étrendi fitokemikáliák széles skáláját foglalják magukban._3,4

Természetes növényi összetevők étrend-kiegészítőkben

Étrend-kiegészítő összetevőként a növények folyékony (pl. olaj), valamint szilárd (pl. por) halmazállapotban is felhasználhatók. Utóbbi esetében szárított és őrölt, vagyis őrlemény, valamint különböző extrakciós technikák révén kivonatok formájában. A növényi őrlemények, porok összetétele a növény fajtájától, fejlődési körülményeitől (pl. időjárás, talajviszonyok), érési állapotától, betakarítási és tárolási, szárítási módjától stb. függ, így minősége nem egyenletes. Míg a kivonatok esetében kétféle alapanyagot különböztetünk meg, nem standardizált, valamint standardizált kivonatot. Előbbi egy koncentrátum, melynek hatóanyag-tartalma szintén változó, azonban extrakciós arány alapján minősíthető (például 4:1 cékla kivonat). Utóbbi az adott növény bioaktív vegyülettartalmára standardizált forma, vagyis minősége a fentebb felsorolt tényezőktől független, állandó. Ez a kivonatforma képviseli a legmagasabb, egyben legdrágább minőséget a piacon. Kiváló példa a C-vitamin tartalomra standardizált csipkebogyó kivonat.

A növényvilág biodiverzitása révén a bioaktív molekulák, vegyületek végtelen tárháza áll rendelkezésünkre, melyek jórészét, illetve mechanizmusát még nem is ismerjük, kutatások tárgya. Emellett egyre több olyan növény jelenik meg a piacon, köszönhetően a globalizációnak, melyek egy-egy kontinensen, régióban közismert gyógy- vagy fűszernövények, gyümölcsök, zöldségek, azonban számunkra eddig ismeretlenek voltak, például camu camu (Myrciaria dubia), Garcinia Cambogia. Ezzel is bővítve az egyébként is gazdag választékot.

Mit jelent a természetazonos hatóanyag?

Az étrend-kiegészítők esetében sokszor találkozhatunk szintetikus vegyületekkel, azonban nem minden szintetikus formától kell idegenkedni, elhatárolódni. Bár a legtöbb esetben sajnos igaz, hogy a szintetikus vegyületek alkalmazása mögött költségcsökkentés áll, viszont ez a kijelentés nem minden gyártó és alapanyag esetében helytálló. Egyes szintetikus formák a természetben is megtalálható bioaktív vegyületekkel azonosak, vagyis természetazonosak, azonban ipari előállításukkal tiszta minőség biztosítható. Ennek megfelelően a természetazonos hatóanyagok jóval drágábbak (adott mennyiségre akár 10-szeres árkülönbség is lehet), viszont magas minőséget képviselnek az egyéb, silány szintetikus hatóanyagokhoz képest.

Így érdemes bővebben informálódni a választott termékben található szintetikus összetevőről, melyik klasszist képviseli.

Felhasznált szakirodalom

1. Zmora, N., Suez, J., Elinav, E. (2019). You are what you eat: diet, health and the gut microbiota. Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, 16, 35–56. DOI:10.1038/s41575-018-0061-2
2. Fernandes, S.S., Coelho, M.S., Salas-Mellado, M.M. (2019). Chapter 7 – Bioactive Compounds as Ingredients of Functional Foods: Polyphenols, Carotenoids, Peptides From Animal and Plant Sources New. In Maira Rubi Segura Campos (eds.) Bioactive Compounds, Woodhead Publishing, 2019, Pages 129-142. ISBN: 9780128147740, https://doi.org/10.1016/B978-0-12-814774-0.00007-4.
3. Ahmadu, T., Ahmad, K. (2021). An Introduction to Bioactive Natural Products and General Applications. In: Pal, D., Nayak, A.K. (eds.) Bioactive Natural Products for Pharmaceutical Applications. Advanced Structured Materials, volume 140, Springer, Cham. https://doi.org/10.1007/978-3-030-54027-2_2
4. Soumya, N.P., Mini, S., Sivan, S., Mondal, S. (2021). Bioactive compounds in functional foods and their role as therapeutics. Bioactive Compounds in Health and Disease, 4(3), 24-39. https://www.doi.org/10.31989/bchd.v4i3.786