A jód természetes módon a talajban és a tengervízben is megtalálható, azonban környezeti eloszlása egyenlőtlen – legtöbb az óceánokban, tengervizekben található. Bár a víz körforgásával együttesen történik a jód körforgása, a nem tengerpart melletti, szárazföldi régiókban ez a körforgás nem teljes, lassú. Továbbá a hegyvidéki és a gyakori árvizekkel sújtott területek jódtartalma is változó, csökkent mértékű. Ennek következtében a kontinensek belső részein, kifejezetten a hegyvidéki területeken az ivóvíz és a talaj, közvetetten pedig az élelmiszerek alacsony jódtartalmúak vagy hiányosak lehetnek. Európa legtöbb országa, köztük Magyarország is jódhiányos területen helyezkedik el._1,2,3 Ezenkívül egy 2016-os ivóvíz felmérés során megállapították, hogy a hazai települések 97%-a jódhiányos ivóvízzel rendelkezik.₄

Milyen a szerepe(ket)t tölt be szervezetünkben a jód? Milyen hatása(i) vannak?

A jód egy esszenciális nyomelem, a pajzsmirigyhormonok (tiroxin vagy T4 és trijód-tironin vagy T3) nélkülözhetetlen alkotóeleme, melyek számos élettani folyamatot szabályoznak, beleértve a reproduktív funkciókat, a növekedést, fejlődést.1,5 A pajzsmirigyműködés létfontosságú az anyagcsere funkciókhoz, szinte minden szövetben.₆

Ugyanakkor egyre több kutatási eredmény születik arról, hogy bár a jódot elsődlegesen a pajzsmirigy veszi fel, mellette számos jódigényes szerv van, többek között a nyál- és könnymirigy, hasnyálmirigy, gyomor és bél traktus, méh és petefészek, prosztata, emlőmirigy, bőr, idegrendszer, immunrendszer sejtjei. Kóros körülmények között azonban ezt a képességüket elveszíthetik.₇

Egy egészséges felnőtt szervezet 15-20 mg jódot tartalmaz, amelyből 70-80% (vagyis 8-15 mg) a pajzsmirigyben található._5,6

Kiemelten fontos a reproduktív korban lévő nők, valamint várandós anyák, szoptató kismamák megfelelő jódbevitele, mivel az anyai jódállapot kritikus szerepet játszik a magzati és gyermekfejlődésben, hiánya fejlődésbeli visszamaradáshoz, alacsonyabb IQ szinthez, kreténizmushoz is vezethet._1,5,6,8,9  A terhesség alatt a jódszükséglet megnő, a magzati és az anyai pajzsmirigy hormonszükségletének kielégítése érdekében. Az anyai jódszükséglet növekedésének okai között a következők állnak: ₁) az anyai pajzsmirigyhormon-termelés körülbelül 50%-os növekedése ₂) a vesék fokozott jódtisztítása ₃) az anyai jód átadása a magzatnak a placentán keresztül. A szülést követően, az anyatej biztosítja a kisbaba számára a megfelelő jódbevitelt. Azonban az anyatejben található jód mennyisége az anya jódellátottságától, vagyis étrendjétől is függ. Ebben az időszakban szintén fokozott figyelmet érdemes fordítani a megfelelő jódbevitelre. A leggyorsabb növekedési időszakban, vagyis a csecsemőkorban a pajzsmirigy hormontermelés 5-6 μg/testsúlykilogramm/nap sebességű, mely felnőtt korra _1,5 μg/testsúlykilogramm/nap értékre csökken. Ennek egyik oka, hogy a korai szakaszban a pajzsmirigy tárolókapacitása korlátozott, így a pajzsmirigy több jódot igényel testsúlykilogrammonként csecsemőkorban, mint más életszakaszokban.₁₀

Milyen egészségügyi problémá(ka)t okozhat a jódhiány?

Az elégtelen jódállapot következtében a szervezet hormonális egyensúlya felborulhat, mely számos egyéb tünetben is megmutatkozhat. Jódhiány eredményeképp csökkenhet a pajzsmirigyhormonok termelődése, mely pajzsmirigy alulműködéshez (hipotierózis), golyva vagy strúma képződéshez vezethet._5,6 További hiánytünetek lehetnek a kóros fáradtság, koncentrációzavar, hajhullás, száraz bőr, gasztrointesztinális problémák, súlygyarapodás.

Lehet-e túladagolni a jódot? Milyen egészségügyi tünetekkel járhat? 

A túlzott jódbevitel, pótlás szintén káros hatásokat válthat ki, többek között pajzsmirigy alul- és túlműködést (hipo-, és hipertireózis), golyvaképződést, pajzsmirigy rendellenességek kialakulását, autoimmun betegségeket._1,9 

Napi jódszükséglet korosztályonként

Az alábbi táblázatban az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által meghatározott megfelelő beviteli és tolerálható felső beviteli értékek láthatók. Azonban bizonyos országok ajánlásai, valamint kutatásokon alapuló javaslatok eltérnek e értékektől.

*NA = Nincs adat

Milyen beviteli forrásokból és formában biztosíthatjuk a megfelelő jód állapotot szervezetünk számára? A jód metabolizmusról röviden.

A jód esszenciális nyomelem, vagyis a szervezet nem állítja elő, táplálékkal, valamint ivóvízzel kell biztosítani a megfelelő bevitelét. Természetes jódforrások közé főként a tej és tejtermékek, tojás, tenger gyümölcsei, halak, valamint a tengeri moszatok sorolhatók. Utóbbiak kiemelten magas jódtartalommal rendelkeznek.5,6 Emellett jóddal dúsított élelmiszerekkel (pl. jódozott só, tápszerek), valamint étrend-kiegészítőkkel biztosítható, pótolható a megfelelő jódbevitel. Viszont különösen fontos, hogy milyen forrásból, valamint milyen formában történik a pótlása. 

A jód a természetben főként jodid formájában fordul elő, azonban jodát formában is megtalálható. Utóbbi redukálódik a szervezetben és szintén jodid formában szívódik fel. Egészséges felnőtteknél a jodid felszívódása a vékonybélből 90%-nál nagyobb hatékonyságú. Az algákban, moszatokban lévő jód, nem csak természetes, hanem jó felszívódású jodid formában van jelen. 

A jód kiürülése a keringésből elsősorban a pajzsmirigy és a vese által történik, míg a vese jódtisztulása meglehetősen állandó, a pajzsmirigy jódürítése a jódbeviteltől függően változik.

A bevitt jód több mint 90%-a vizelettel ürül ki a szervezetből, míg az izzadságban, székletben csak kis mennyiség jelenik meg._1,12

Van-e más anyagokkal, tápanyagokkal interakciója a jódnak?

Mire érdemes odafigyelni?

A goitrogéneknek nevezzük azokat a vegyületeket, melyek zavarják a pajzsmirigy normális működését, csökkentik a jódfelszívódást, elsősorban a sejtes jódtranszporterek gátlása, a pajzsmirigyhormonok szintézisének zavarása vagy a trijód-tironin (T3) tiroxinből (T4) történő átalakulásának csökkentése révén. Ide tartoznak a cianid (dohányzásból), nitrátok, fluorid, egyes szennyező anyagok (pl. perklorát, rezorcin), glükozidokban (pl. limabab) és glükozinolátokban (pl. brokkoli, karfiol, káposzta), flavonoidokban (pl. szőlő) gazdag élelmiszerek. Azonban az élelmiszerek esetében ez a hatás csökkenthető, fogyasztás előtti hőkezeléssel (pl. főzés)._1,5,13,14

Emellett a jódanyagcserét károsíthatja az A-vitamin, a szelén, a cink, a réz vagy a vas hiánya. Ezek a kölcsönhatások csak akkor jelentősek, ha egyidejűleg krónikusan magas goitrogénbevitel és/vagy alacsony jódbevitel áll fenn._1,12,14

Milyen vizsgálati lehetőség van a jód állapot meghatározására?

A jódállapot felmérésére többféle módszert is alkalmaznak, például a vizelet jódkoncentráció meghatározását, a szérum TG, TSH és pajzsmirigyhormonok (T3, T4) szintjének mérését, valamint a pajzsmirigy méretének vizsgálatát. A megfelelő vizsgálat kiválasztásához mindenképpen ajánlott szakorvosi konzultáció.

Kapcsolódó termék(EK)

Jód
étrend-kiegészítő kapszula

4390 Ft

Jód étrend-kiegészítő kapszula mennyiség

Kosárba teszem

Felhasznált szakirodalom

1. Zimmermann, B.M. (2020). Chapter 25 – Iodine and the iodine deficiency disorders. In Marriott, B.P., Birt, D.F., Stallings, V.A., Yates, A.A. (eds.) Present Knowledge in Nutrition (Eleventh Edition), Academic Press, 2020, Pages 429-441. ISBN: 9780323661621, https://doi.org/10.1016/B978-0-323-66162-1.00025-1
2. Krela-Ka ́zmierczak, I., Czarnywojtek, A., Skoracka, K., Rychter, A.M., Ratajczak, A.E., Szymczak-Tomczak, A., Ruchała, M., Dobrowolska, A. (2021). Is There an Ideal Diet to Protect against Iodine Deficiency? Nutrients, 13(2), 513. https://doi.org/doi:10.3390/nu13020513
3. Iodine Global Network: https://www.ign.org/
4. Dr. Vargha, M., Bufa-Dőrr, Zs., Málnási, T., Sebestyén, Á., Iszák, B., Rosenberger, E. (2017). Magyarország ivóvíz jodid-ion tartalmának felmérése. Országos Közegészségügyi Intézet, 2017/7. http://oki.antsz.hu/files/dokumentumtar/2017-7-ivoviz-jodid-tartalom-felmeres.pdf
5. Hatch-McChesney, A., Lieberman, H.R. (2022). Iodine and Iodine Deficiency: A Comprehensive Review of a Re-Emerging Issue. Nutrients, 14, 3474. https://doi.org/10.3390/nu14173474
6. Choudhry, H., Nasrullah, M. (2018). Iodine consumption and cognitive performance: Confirmation of adequate consumption. Food science & nutrition, 6(6), 1341-1351. https://doi.org/10.1002/fsn3.694  
7. Aceves, C., Mendieta, I., Anguiano, B., Delgado-González, E. (2021). Molecular Iodine Has Extrathyroidal Effects as an Antioxidant, Differentiator, and Immunomodulator. International Journal of Molecular Sciences, 22(3), 1228. https://doi.org/10.3390/ijms22031228
8. Niwattisaiwong, S., Burman, K.D., Li-Ng, M. (2017). Iodine deficiency: Clinical implications. Cleveland Clinic journal of medicine, 84(3), 236–244. https://doi.org/10.3949/ccjm.84a.15053
9. Bath, S. (2019). The effect of iodine deficiency during pregnancy on child development. Proceedings of the Nutrition Society, 78(2), 150-160. https://doi.org/10.1017/S0029665118002835
10. Nordic Nutrition Recommendations (NNR2022) (2022). Iodine. Public consultation, June 2022.
11. European Food Safety Authority (EFSA) (2017). Dietary Reference Values for nutrients. EFSA supporting publication, 14(12), e15121, 98 pp. DOI:10.2903/sp.efsa.2017.e15121
12. EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products Nutrition and Allergies) (2014). Scientific Opinion on Dietary Reference Values for iodine. EFSA Journal, 12(5), 3660, 57 pp. DOI:10.2903/j.efsa.2014.3660
13. Bajaj, J.K., Salwan, P., Salwan, S. (2016). Various Possible Toxicants Involved in Thyroid Dysfunction: A Review. J Clin Diagn Res., 10(1), FE01-FE3. DOI:10.7860/JCDR/2016/15195.7092
14. Espino-Vázquez, A.N., Rojas-Castro, F.C., Fajardo-Yamamoto, L.M. (2022). Implications and Practical Applications of the Chemical Speciation of Iodine in the Biological Context. Future Pharmacology, 2(4), 377-414. https://doi.org/10.3390/futurepharmacol2040026
15. Kreissig, K.J., Hansen, L.T., Jensen, P.E., Wegeberg, S., Geertz-Hansen, O. et al. (2021). Characterisation and chemometric evaluation of 17 elements in ten seaweed species from Greenland. PLOS ONE 16(2), e0243672. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0243672
16. Salehi, B., Sharifi-Rad, J., Seca, A.M.L., Pinto, D.C.G.A., Michalak, I., Trincone, A., Mishra, A.P., Nigam, M., Zam, W., Martins, N. (2019). Current Trends on Seaweeds: Looking at Chemical Composition,Phytopharmacology, and Cosmetic Applications. Molecules, 24(22), 4182. https://doi.org/10.3390/molecules24224182  
17. Jung, F., Krüger-Genge, A., Waldeck, P., Küpper, J.-H. (2019). Spirulina platensis, a super food? Journal of Cellular Biotechnology, 5, 43-54. DOI:10.3233/JCB-189012. 
18. Pattanayak, P., Behera, P., Das, D., Panda, S.K. (2010). Ocimum sanctum Linn. A reservoir plant for therapeutic applications: An overview. Pharmacognosy reviews, 4(7), 95–105. https://doi.org/10.4103/0973-7847.65323