A D-vitamin emberi szervezetre gyakorolt hatásai a jól ismert csontrendszer homeosztázisban betöltött „klasszikus” szerepénél jóval szélesebb körű. Paradigmaváltó felfedezés volt, hogy a szervezet szinte minden szövetében kifejeződik a D-vitamin nukleáris receptora, átformálva ezzel a D-vitamin emberi egészséget befolyásoló hatásának szemléletét. Egyes elemzések azt mutatják, hogy az emberi genom akár 5%-a is közvetlenül vagy közvetve D-vitamin által szabályozott, továbbá több, mint 160 biológiai útvonalat befolyásol, 36 különböző sejttípusban a D-vitamin.₁

Milyen beviteli forrásokból és formában biztosíthatjuk a megfelelő D-vitamin állapotot szervezetünk számára? A D-vitamin metabolizmusról röviden.

Bár széles körben vitaminnak tekintik, a D-vitamin valójában egy szekoszteroid hormon, amely endogén termeléssel, vagyis szervezet által előállítva, valamint táplálkozási forrásokból biztosítható. A legtöbb magasabb rendű állatban, így az emberben is a D3-previtamin fotokémiai reakció útján szintetizálódik D3-provitaminból (7-dehidrokoleszterin), a bőrhám 290-315 nm hullámhosszú UV-fénynek (UV-B) való kitettsége révén. Az így keletkezett D3-previtamin egy termikus folyamat során D3-vitaminná izomerizálódik.  A bőrszintézis a D3-vitamin fő forrása, mivel kevés olyan élelmiszer van, mely jelentős mennyiségű D-vitamint tartalmaz. Mindemellett az orális D3-vitamin fogyasztás nem gátolja a bőr D3-vitamin szintézisét. 

Táplálkozás szempontjából a D-vitamin két fő kémiai formája áll rendelkezésre, állati eredetű kolekalciferol (másnéven D3-vitamin) és növényi eredetű ergokalciferol (másnéven D2-vitamin). A D3-vitamin természetes forrásai közé a zsíros halak (pl. lazac, makréla, szardínia), valamint halmájolaj, tojássárgája, tej és tejtermékek sorolhatók, míg D2-vitaminforrásnak a gombák, élesztők tekinthetők.

A bőrből vagy a bélből történő felszívódást követően mind a D2-vitamin, mind a D3-vitamin egyaránt inaktív prohormonként kering a vérben, méghozzá D-vitamin-kötő fehérjéhez (DBP) kötődve. Biológiailag aktivvá válásukhoz két egymást követő hidroxilációra van szükségük. Az első hidroxilációs folyamat a májban történik, melynek során kalcidiol [25(OH)D] keletkezik. Ez a D-vitamin fő keringési formája, melyből a szervezet D-vitamin állapota is meghatározható. Bár a kalcidiol gyűjtőnévként fedi a 25-hidroxivitamin D2-vitamin és 25-hidroxivitamin D3-vitamint, kutatások szerint különbséget kell tenni a két forma között, mivel számos vizsgálat alátámasztotta, hogy a D3-vitamin hatékonyabb a kalcidiol, vagyis D-vitamin vérszintjének emelésében, mint a D2-vitamin. Mindezen okokból a D3-vitamint tekintik a biológiailag hatékony formának._1,2,3

A második hidroxiláció elsősorban a vesében történik, melynek során kalcitriol [1,25(OH)2D], a szervezet hormonálisan aktív formája keletkezik. Azonban kalcitriol vesén kívüli, úgynevezett extrarenális termelését számos szövetben, többek között a mellékpajzsmirigyben, az emlőben, a vastagbélben, a prosztatában, valamint az immunrendszer sejtjeiben és a csontsejtekben is kimutatták. A D-vitamin legtöbb élettani hatása a szervezetben a kalcitriol aktivitásához kapcsolódik, melynek termelését számos tényező szabályozza, többek között a szérum foszfor, kalcium, parathormon (PTH) és maga a kalcitriol mennyisége.₄

A szervezetből a D-vitamin elsődleges kiválasztási útvonala az epén keresztül, széklettel. Nagyon kevés vizelettel ürül ki.

Milyen a szerepe(ket)t tölt be szervezetünkben a D-vitamin? Milyen hatása(i) vannak?

A fent említett, keletkezett kalcitriol több száz, a vázrendszeri és egyéb biológiai funkciókban szerepet játszó gén kifejeződését szabályozhatja D-vitamin-receptorhoz (VDR) való kötődése révén. A D-vitamin klasszikus biológiai hatása egy endokrin hormonrendszer része, mely szabályozza a kalcium és a foszfor homeosztázist, vagyis az étrendi kalcium bélrendszeri felszívódásának növelését, a vesék által szűrt kalcium és foszfor reabszorpciójának növelését, a kalcium és foszfor mobilizálását, a kalcium felhasználásának javítását stb.. Voltaképpen közvetlenül hat az anyagcserére, a csontosodás és a csontsűrűség fenntartására. Ugyanakkor ma már ismert, hogy a kalcitriol szabályozhatja a gének expresszióját más szövetekben is, ahol a kalcium anyagcserével nem összefüggő folyamatok széles skáláját befolyásolja, például részt vesz a szerotonin (boldog hormon) és melatonin szabályozásában, szabályozza a belső kiválasztású szervek működését, többek között az inzulin és renin termelését. _1,3,4,5

Emellett az immunfunkciók kulcsfontosságú szabályozója. Nemcsak az immun- és gyulladásos sejttípusokban, hanem az egész szervezetben is fokozza a veleszületett immunválaszt, kölcsönhatásba lépve a receptorát kifejező immunsejtekkel, például T-sejtek, makrofágok. Emellett a kalcitriol az adaptív immunválaszt is modulálja. Ezért a D-vitamint a veleszületett védekezés erős stimulánsaként, míg az adaptív immunitásban tolerogén immunmodulátorként tartják számon. Elsősorban ezen hatásai révén csökkenti a felső légúti fertőzések kockázatát. Ezenfelül hatással van a normál-baktériumflóra összetételére, mely szintén összefüggésbe hozható az immunrendszerre és egyéb gyulladásokra kifejtett hatásával. _1,6

Mindezekből kifolyólag, a D-vitamin státusz befolyásoló tényező lehet számos krónikus betegség kialakulásának kockázatában, például cukorbetegség, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek,autoimmun és allergiás megbetegedések, reumatoid artritisz, különböző sclerosis, emlő és vastagbél daganat, gyulladásos bélbetegségek. _4,6,7

Milyen egészségügyi problémá(ka)t okozhat a D-vitaminhiány?

Hiányállapot esetén gyermekeknél angolkór (csontlágyulás) alakul ki, mely súlyosabb esetekben csontváz deformálódást is jelenthet, csont- és izomfájdalommal, gyengeséggel. Felnőtt és időskorban másodlagos hiperparatiroidizmust, valamint osteomalacia-t (csontlágyulás) okozhat, mely csontfájdalommal, izomgyengeséggel, csonttörések fokozott kockázatával is járhat. 

Az élet későbbi szakaszában jelentkez(het)nek csontozattal kapcsolatos problémák. A csont ásványi anyag sűrűségének (BMD) fokozatos csökkenése, mely elsőként osteopeniához (preosteoporosis), majd osteoporosishoz vezet, gyakran idősebb felnőtteknél, kifejezetten posztmenopauza utáni nőknél figyelhető meg. A csontritkulás a 60-70 éves nők egyharmadát, a 80 éves és idősebb nők kétharmadát érinti. Bár a csontritkulás okai multifaktoriálisak, a D-vitamin-hiány fontos tényezője. A D-vitamin és kalcium együttes pótlása jól dokumentált, pozitív hatással van a csontvesztés mértékének, valamint az oszteoporotikus törések csökkentésére. _4,6,7,8,9

Emellett a szervezet alacsony D-vitamin állapot szintje kedvezőtlenül hathat számos megbetegedés lefolyására, például reumás ízületi gyulladás, cukorbetegség, szklerózis multiplex. _5,7

Gyakoribb a D-vitamin hiány a meddőségben szenvedő nők körében, továbbá extrém gyakori a várandós nők esetében is (70%). A nem megfelelő D-vitamin ellátottság fokozza a terhességi cukorbetegség, preeclampsia és a bakteriális vaginózis kockázatát, ezáltal a koraszülést, valamint az anyai csontvesztést is. _4,6,9

Folyamatos a D-vitamint érintő vizsgálatok, így újabb és újabb hatások, lehetséges korrelációk látnak napvilágot. Például a D-vitamin közvetlen és közvetett szerepet játszik az alvás szabályozásában is. Bár hiányát összefüggésbe hozták az alvászavarokkal, még mindig kevés bizonyíték van arra, hogy igazolt legyen a D-vitamin pótlás szerepe az alvászavarok megelőzésében vagy kezelésében. ₁₀

Lehet-e túladagolni a D-vitamint? Milyen egészségügyi tünetekkel járhat? 

A D-vitamin toxicitás elsősorban túlzott mesterséges bevitel miatt következhet be, mivel napfénynek való kitettség nem okozhat D-vitamin mérgezést. Zsírban oldódó vitamin révén, a többletmennyiség is elraktározódik, szervezetből való kiürülése lassabb. Tünetei közé sorolandó a szabálytalan szívverés, emésztési panaszok, hányás, melyek elsőre nem feltétlen köthetők össze vitamin túladagolással. Így bármilyen panasz esetén érdemes kivizsgálást kérni. Hosszú távú túladagolás során a vér megnövekedett kalciumszintjét eredményezheti, mely az erek és szövetek megkeményedését, érelmeszesedés kockázatát okozhatja, valamint a szív és a vesék károsodásához vezethet (hiperkalcémia, hiperkalciuria). Sőt paradox módon csontritkulást is okozhat, csökkentve a K2-vitamin szintjét. ₉

Napi D-vitamin szükséglet korosztályonként

A legújabb kutatási adatok azt sugallják, hogy az európaiak körülbelül 40%-a D-vitamin hiányos, közülük 13%-uk súlyosan hiányos. Elsődlegesen a D-vitamin állapot az endogén, vagyis bőr D3-vitamin szintézisétől függ, így előállítását befolyásoló tényező a földrajzi szélesség, a tengerszint feletti magasság, az évszakok, a felhőzet, a légszennyezettség, a bőr pigmentációja, a bőr egészsége és az életmód. Ennek megfelelően az egyes országok ajánlásai eltérhetnek. 1,9  Az alacsony D-vitamin ellátottság mögött nem csak az alacsony napozási lehetőség vagy hajlandóság állhat, hanem a korosztálybeli biológiai változások (életkorral jelentősen csökken a D3-vitamin képzés), a nem megfelelő étrend, elhízás, erős bőr pigmentáltság, gyomor-bélrendszeri betegségek, különböző érzékenységek (pl. lisztérzékenység), máj- és epe betegségek. Továbbá D-vitamin ellátottság szempontjából kockázatos csoportba tartoznak még a koraszülöttek, újszülöttek és a szigorú vegetáriánus és vegán életmódot folytatók. Így kifejezetten fontos a felsorolt esetekben a D-vitaminpótlás, azonban optimális, egészséges szintje egyénenként változó. _4,9

Az alábbi táblázatban az EFSA (European Food Safety Authority, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által meghatározott megfelelő beviteli és tolerálható felső beviteli értékek láthatók. 11 Ezzel szemben egy 2022-es konszenzusajánlás szerint Magyarországon az UV-B sugárzástól mentes időszakban napi 2000 NE (50 μg) D-vitamin bevitele javasolt felnőtteknek, lehetőleg D3-vitamin formában. 6 Csecsemők esetében az anyatej, bár tartalmaz D-vitamint (átlagosan 25 NE/l) nem fedezi a megfelelő D-vitaminszükségletet, így indokolt kiegészítése. Szakmai egyetértés van csecsemők és kisgyermekek D-vitaminkiegészítése kapcsán, melyet a hazai és nemzetközi ajánlások is tükröznek. Napi 400 NE (10 μg) D-vitamin kiegészítése javasolt újszülött kortól. _6,11

Van-e más anyagokkal, tápanyagokkal interakciója a D-vitaminnak? 

Mire érdemes odafigyelni?

Nincs bizonyíték arra, hogy más tápanyag a D-vitamin anyagcseréjével negatív kölcsönhatásba lépne. Azonban zsírban oldódó vitamin lévén a zsír jelenléte pótlásakor vagy akár az étkezésben növeli a D-vitamin felszívódását. 3 D3-vitamin pótlása esetén célszerű megfelelő mennyiségű K2-vitaminról is gondoskodni, hiszen amellett, hogy segítik egymás hatását, a kalciumnak a megfelelő helyre való beépülését, a K2-vitamin csökkenti a D3-vitamin esetleges túladagolásának kockázatát. ₁₃

Emellett számos krónikus, hosszú távú állapotok (például magas vérzsírszint, asztma, ízületi gyulladás, depresszió) kezelésére szolgáló gyógyszerek (például kortikoszteroid tartalmú gyógyszerek) valószínűleg kölcsönhatásba lépnek a D-vitaminnal, ezért e betegségeknél a D3-vitamin-pótlás fontos szerepet játszhat a káros hatások valószínűségének csökkentésében. ₁₄

Milyen vizsgálati lehetőség van a D-vitamin állapot meghatározására?

Jelenleg elfogadott, legjobb mutató a D-vitamin státusz értékelésére a vérplazmából mérhető 25-hidroxi-vitamin D, vagyis a kalcidiol koncentráció. Normál értéke az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint 50 nml/l, míg a magyar konszenzusajánlás szerint minimum 75 nml/l. _11,6

Kapcsolódó termék(EK)

D3-vitamin & K2-vitamin
étrend-kiegészítő csepp

5190 Ft

D3-vitamin & K2-vitamin étrend-kiegészítő csepp quantity

Add to cart

D3-vitamin Baby
étrend-kiegészítő csepp

3590 Ft

D3-vitamin Baby étrend-kiegészítő csepp quantity

Add to cart

D3-vitamin 2000NE
étrend-kiegészítő csepp

4590 Ft

D3-vitamin 2000NE étrend-kiegészítő csepp quantity

Add to cart

VitaForest márka termékfejlesztése és innovációja

A hagyományos D3-vitamint lanolinból (birka gyapjúzsír) nyerik ki, így állati eredetéből kifolyólag vegetáriánus és vegán életmódot folytatók számára nem alkalmas. Szerencsére ma már innovatív alapanyagok is rendelkezésünkre állnak, mint például termékeink fő hatóanyagát képező 100% növényi, algaforrású D3-vitamin, mely kémiai formájában megegyezik az állati eredetű kolekalciferollal. Továbbá peszticid és növényvédőszer maradványoktól mentes, magas minőséget és tisztaságot képviselve. Termékeink fő hatóanyagának stabilizálását a kiváló biológiai hasznosulást segítő MCT olaj és növényi eredetű E-vitamin biztosítja. A könnyebb adagolhatóság és jobb felszívódás érdekében pedig D3-vitamin 2000NE étrend-kiegészítő cseppünket kellemes ízű bázisolajjal, hidegen sajtolt mákolajjal egészítettük ki. Míg D3-vitamin Baby étrend-kiegészítő cseppünket gyógyszerészeti minőségű MCT olajjal. Csepp formulában nem csak kényelmes alternatívát jelent a nehezen lenyelhető kapszulákkal, tablettákkal szemben, hanem kiváló választási lehetőség a különböző étrendet követők számára is.

Felhasznált szakirodalom

1. Khorasanizadeh, M.H., Eskian, M., Camargo, C.A., Rezaei, N. (2019). Vitamin D and the Immune System. In: Mahmoudi, M., Rezaei, N. (eds.) Nutrition and Immunity, Springer, Pages 15-51. ISBN: 9783030160739, https://doi.org/10.1007/978-3-030-16073-9_2
2. Thiem, U., Borchhardt, K. (2011). Chapter Nineteen – Vitamin D in Solid Organ Transplantation with Special Emphasis on Kidney Transplantation. In: Litwack, G. (eds.) Vitamins&Hormones, Academic Press, 86, 429-468. ISBN: 9780123869609, https://doi.org/10.1016/B978-0-12-386960-9.00019-8
3. Fleet, J.C.,  Shapses, S.A. (2020). Chapter 6 – Vitamin D. In: Marriott, B.P., Birt, D.F., Stallings, V.A., Yates, A.A. (eds.) Present Knowledge in Nutrition (Eleventh Edition), Academic Press, Pages 93-114. ISBN: 9780323661621, https://doi.org/10.1016/B978-0-323-66162-1.00006-8
4. The Linus Pauling Institute’s Micronutrient Information Center: Vitamin D. Oregon State University. https://lpi.oregonstate.edu/mic/vitamins/vitamin-D
5. Huiberts, L.M., Smolders, K.C.H.J. (2021). Effects of vitamin D on mood and sleep in the healthy population: Interpretations from the serotonergic pathway. Sleep Medicine Reviews, 55, 101379. https://doi.org/10.1016/j.smrv.2020.101379
6. Takács, I., Dank, M., Majnik, J., Nagy, G., Szabó, A., Szabó, B., Szekanecz, Z., Sziller, I., Toldy, E., Tislér, A., et al. (2022). Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 163(15), 575–584. https://doi.org/10.1556/650.2022.32463
7. Bouillon, R., Manousaki, D., Rosen, C. et al. (2022). The health effects of vitamin D supplementation: evidence from human studies. Nat. Rev. Endocrinol., 18, 96–110. https://doi.org/10.1038/s41574-021-00593-z
8. Eleni, A., Panagiotis, P. (2020). A systematic review and meta-analysis of vitamin D and calcium in preventing osteoporotic fractures. Clin. Rheumatol., 39:3571–3579. https://doi.org/10.1007/s10067-020-05122-3
9. Chang, Sz-W., Lee, H-C. (2019). Vitamin D and health – The missing vitamin in humans. Pediatrics&Neonatology, 60(3), 237 – 244. https://doi.org/10.1016/j.pedneo.2019.04.007
10. Romano, F., Muscogiuri, G., Di Benedetto, E., Zhukouskaya, V.V., Barrea, L., Savastano, S., Colao, A., Di Somma, C. (2020). Vitamin D and Sleep Regulation: Is there a Role for Vitamin D? Current Pharmaceutical Design, 26(21), 2492-2496(5). https://doi.org/10.2174/1381612826666200310145935
11. EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies) (2016). Scientific opinion on dietary reference values for vitamin D. EFSA Journal, 14(10):4547.  DOI:10.2903/j.efsa.2016.4547 
12. The Nobel Prize Organisation: Niels Ryberg Finsen. https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/1903/finsen/facts/
13. Yan, Q., Zhang, T., O’Connor, C., Barlow, J.W., Walsh, J., Scalabrino, G., Xu, F., Sheridan, H. (2023). The biological responses of vitamin K2: A comprehensive review. Food Science & Nutrition, 11, 1634–1656. https://doi.org/10.1002/fsn3.3213
14. Robien, K., Oppeneer, S.J., Kelly, J.A., Hamilton-Reeves, J.M. (2013). Drug-vitamin D interactions: a systematic review of the literature. Nutrition in clinical practice: official publication of the American Society for Parenteral and Enteral Nutrition, 28(2), 194–208. https://doi.org/10.1177/0884533612467824